Szituacionista Internacionálé

Meghatározások


Író: Szituacionista Internacionálé
Először megjelent: "Internationale Situationniste," 1. szám (Párizs, 1958. június)
Fordítás és HTML: P.G.
Korábban itt elérhető fordítás: Definíciók


­

megalkotott szituáció Az élet egy pillanata, amelyet az egységes környezet kollektív szervezése és az események szabad játéka konkrétan és tudatosan alakít ki.

­

szituacionista A szituációk megalkotásának elméleti beszámolójával vagy gyakorlati tevékenységével áll kapcsolatban. Az, aki részt vesz a szituációk megalkotásában. A Szituacionista Internacionálé tagja.

­

szituacionizmus Jelentésétől megfosztott szó, az előző fogalom helytelen származéka. Nem létezik szituacionizmus, amely létező tények értelmezésének elméletét jelentené. A szituacionizmus fogalmát nyilvánvalóan az anti-szituacionisták ötlötték ki.

­

pszichogeográfia Az egyének érzékeny viselkedésére közvetlen ható, tudatosan vagy öntudatlan alakított földrajzi miliő pontos hatásainak vizsgálata.

­

pszichogeografikus A pszichogeográfiával kapcsolatos. Az, amely a földrajzi miliő közvetlen hatását fejti ki a hangulati érzékenységen.

­

pszichogeográfus Az, aki a pszichogeografikus valóságokat kutatja és beszámol róluk.

­

dérive Egy kísérleti viselkedésmód, amely az urbánus társadalom feltételeihez kötődik: a különböző környezetek között való gyors áthaladás technikája. Szűkebb értelemben, egy ilyen élmény folyamatos gyakorlatának tartama.

­

egységes urbanizmus Elmélet, amelynek tárgya a művészetek és technikák egységes alkalmazása azon miliő egységesített megalkotásában, amely dinamikusan kötődik a viselkedési tapasztalatokhoz.

­

eltérítés Az alábbi formula rövidítésére használatos: előgyártott esztétikai elemek eltérítése. A jelenlegi vagy a múltbéli művészi termelés beolvasztása egy felsőbbrendű miliő megalkotásába. Ez értelemben nem beszélhetünk szituacionista festményről vagy zenéről, csak ezen eszközök szituacionista felhasználásáról. Primitívebb értelemben, a régi kulturális szférák eltérítése egy olyan propagandaforma, amely ezen szférák kimerüléséről és jelentőségük hanyatlásáról tesz tanúbizonyságot.

­

kultúra A mindennapi élet szervezési lehetőségeinek visszatükrözése és előrevetítése a történelem minden pillanatában; azon esztétikák, érzések és szokások, komplexe, amelyen keresztül egy kollektíva reagál arra az életre, amelyet gazdasága objektíven nyújt neki. (Ezt a fogalmat egyedül az értékteremtés, nem pedig oktatásuk vonatkozásában határozzuk meg.)

­

bomlás Az a folyamat, amelyben a hagyományos kulturális formák elpusztították önmagukat annak hatására, hogy a természet feletti uralom felsőbbrendű eszközei megjelentek, megengedve és szükségelve felsőbbrendű kulturális alkotásokat. Különbséget teszünk a bomlás egy aktív szakasza, azaz az öreg szuperstruktúrák – 1930 körül végetért – hathatós lerombolása, és az ismétlések szakasza között, amely azóta is uralkodik. Annak késedelme, hogy a bomlást új alkotásokba haladjuk meg, a kapitalizmus forrradalmi felszámolásának késedelmében rejlik.

­