Az itt következő fejezetek bizonyos fokig végrendeletet teljesítenek. Nem kisebb ember, mint Karl Marx, szándékozott Morgan kutatásainak eredményeit a maga — bizonyos határokon belül azt mondhatom, hogy kettőnk — materialista történelem-vizsgálatának eredményeivel összefüggésben bemutatni és ezúton aztán egész jelentőségüket tisztázni. Hiszen Morgan a Marx által negyven esztendővel ezelőtt felfedezett materialista történelemfelfogást a maga módján Amerikában újra felfedezte és ez — a barbárság és a civilizáció összehasonlításában — a fő pontokban ugyanazokra az eredményekre vezette, mint Marxot. És ahogy a „Tőké”-t a céhbeli közgazdászok Németországban éveken át éppoly buzgón plagizálták, amilyen makacsul agyonhallgatták, Morgan „Ancient Society”-jával1 is ugyanígy bántak el Angliában a „prehisztorikus” tudomány szóvivői. Az én munkám csak szerény pótléka lehet annak, amit elhunyt barátomnak már nem adatott meg elvégezni. De Morgan művéből készített bő kivonatai között rendelkezésemre állnak kritikai megjegyzései, s ezeket itt a lehetőséghez képest visszaadom.
A materialista felfogás szerint a végső soron meghatározó mozzanat a történelemben: a közvetlen élet termelése és újratermelése. Ez azonban maga is megint kettős jellegű. Egyfelől a létfenntartási eszközöknek, a táplálkozás, ruházkodás, lakás tárgyainak létrehozása, valamint az ehhez szükséges szerszámoké; másfelől magának az embernek a létrehozása, az emberi nem fenntartása. Azokat a társadalmi berendezkedéseket, amelyek közepette egy-egy meghatározott történelmi korszak és egy-egy meghatározott ország emberei élnek, a termelés mindkét fajtája megszabja: egyfelől a munkának, másfelől a családnak a fejlődési foka. Minél kevésbé fejlett még a munka, minél korlátozottabb termékeinek mennyisége, tehát a társadalom gazdagsága is, annál túlnyomóbban uralkodóként jelennek meg a társadalmi rendben a nemzetségi kötelékek. A társadalom e nemzetségi kötelékeken alapuló tagozódásának keretei között viszont egyre jobban fejlődik a munka termelékenysége; vele együtt a magántulajdon és a csere, a gazdaságbeli különbségek, idegen munkaerő értékesíthetősége és ezzel osztályellentéteknek az alapzata: új társadalmi elemek, amelyek nemzedékeken át igyekeznek a régi társadalmi berendezkedést az új állapotokhoz idomítani, míg végül a kettő összeegyeztethetetlensége teljes forradalmasodást nem idéz elő. A nemzetségi kötelékeken nyugvó régi társadalmat az újonnan kifejlődött társadalmi osztályok összecsapása során szétrobbantják; helyébe egy új társadalom lép, az államban összefogva, amelynek alsóbb egységei már nem nemzetségi, hanem területi kötelékek, — egy olyan társadalom, amelyben a család rendjén teljesen a tulajdon rendje uralkodik, és amelyen belül most szabadon kibontakoznak azok az osztályellentétek és osztályharcok, amelyek az egész eddigi írott történelem tartalmát alkotják.
Morgan nagy érdeme az, hogy írott történelmünknek ezt a történelemelőtti alapzatát főbb vonásaiban felfedezte és rekonstruálta, s az észak-amerikai indiánok nemzetségi kötelékeiben megtalálta számunkra a kulcsot a legrégibb görög, római és német történelem legfontosabb, eddig megoldatlan rejtélyeihez. Nem is egy nap műve e munka. Csaknem negyven esztendeig küszködött anyagával, míg teljesen úrrá nem lett rajta. De éppen ezért is vált könyve korunk kevés korszakalkotó műveinek egyikévé.
A következő fejtegetésekben az olvasó nagyjában és egészében könnyen megkülönbözteti majd, mi az, ami Morgantól származik, és mit fűztem hozzá én. A Görögországgal és Rómával foglalkozó történelmi szakaszokban nem szorítkoztam Morgan bizonyítóadataira, hanem hozzátehettem mindazt, ami rendelkezésemre állt. A keltákról és németekről szóló szakaszok lényegében tőlem származnak; Morgannak itt jóformán csak másodkéz források és a német viszonyokat illetően — Tacituson kívül — csak Freeman úr rossz liberális hamisításai álltak rendelkezésre. A gazdasági fejtegetéseket, amelyek Morgannál az célja szempontjából kielégítők, de az enyémnek a szempontjából mindenképpen elégtelenek, mind újra feldolgoztam. És végül magától értetődően én vagyok felelős a végkövetkeztetésekért is mindenütt, ahol nem kifejezetten idézem Morgant.
1
Lewis H. Morgan: „Ancient Society, or Researches in the Lines of Human Progress
from Savagery through Barbarism to Civilization”, London, Macmillan & Co., 1877. A könyvet Amerikában nyomták és Londonban meglepően nehezen lehet hozzájutni. A szerző néhány évvel ezelőtt meghalt. — Engels jegyzete.