Friedrich Engels
A munkásosztály helyzete Angliában
Személyes megfigyelések
és hiteles forrásmunkák alapján.
A megírás ideje: 1844. szeptember — 1845. március
Forrás: MEM, 2. kötet
Eredeti nyelv(ek): angol, német
Eredeti cím: Die Lage der arbeitenden Klasse in England.
Nach eigner Anschauung und authentischen Quellen.
Eredeti kiadás: Otto Wigand nyomdája és kiadója, Lipcse, 1845.
HTML: Szász Márk
Tartalomjegyzék:
Anglia munkásosztályához
Előszó
Bevezetés
[A munkások helyzete az ipari forradalom előtt — A jenny — Az
ipari, a mezőgazdasági proletariátus keletkezése — A throstle, a mule, a
mechanikai szövőszék, a gőzgép — A gépek győzelme a kézi munka felett — Az ipari hatalom fejlődése — Pamutipar — Harisnyaszövés — Csipkegyártás — Fehérítés, nyomás, festés — Gyapjúipar — Vászonipar — Selyemipar — Vastermelés és feldolgozás — Szénbányák — Fazekasipar — Földművelés — Utak, csatornák, vasutak, gőzhajók — Összefoglalás — A proletariátus fejlődése
folyamán nemzeti jelentőségre tesz szert — A burzsoázia nézete a proletariátusról]
Az ipari proletariátus
[A munkások osztályozása — A tulajdon centralizációja — A modern
ipar emelői — A népesség centralizációja]
A nagyvárosok
[A London keltette közvetlen benyomás — Szociális háború és általános
rablórendszer — A szegények sorsa ebben — A sötét negyedek
általában — London sötét negyedei: St. Giles és környéke —
Whitechapel — A proletárlakások belseje — Hajléktalanok a parkokban — Éjjeli menhelyek — Dublin — Edinburgh —
Liverpool — A gyárvárosok: Nottingham, Birmingham, Glasgow, Leeds,
Bradford, Huddersfield — Lancashire: általános megjegyzések —
Bolton — Stockport — Ashton-under-Lyne — Stalybridge
— Manchester részletes leírása: általános építési módja — Az óváros
— Az újváros — A munkásnegyedek építési módja — Udvarok és
hátsó utcák — Ancoats — Kis-Írország — Hulme —
Salford — Áttekintés — Éji szállások — A lakosság zsúfoltsága — Pincelakások — A munkások ruházkodása — Táplálkozása — Romlott hús — Áruhamisítások — Hamis mértékek stb. — Összefoglalás]
A konkurencia
[A munkások egymással való konkurenciája, mely a bér minimumát, a vagyonosok egymással való konkurenciája, mely a bér maximumát határozza meg
— A munkás, a burzsoázia rabszolgája, napról napra és óráról órára kénytelen
eladni magát — Felesleges népesség — Kereskedelmi válságok
— Munkástartalék — E tartalék sorsa az 1842. évi válság idején]
Az ír bevándorlás
[Okai és a bevándorlók száma — Jellemzésük Carlyle alapján — Az írek
tisztátlansága, nyersesége, iszákossága — Az ír konkurrencia és szomszédság kihatása az angol munkásra]
Következmények
[Bevezető megjegyzések — A fenti körülmények kihatása a munkások fizikai
helyzetére — A nagyvárosok, a lakások, a tisztátlanság stb. hatása —
A tények — Tüdővész — Tífusz, különösen Londonban, Skóciában
és Írországban — Az emésztőszervek betegségei — Az iszákosság következményei — Kuruzslók — „Goldfrey's Cordial” — A
proletariátus, különösen a kisgyermekek halandósága — Szociális gyilkosság vádja a burzsoázia ellen — Következmények a munkások szellemi és
erkölcsi helyzetére — A művelődés eszközeinek hiánya — Az esti és
vasárnapi iskolák ki nem elégítő volta — Tudatlanság — A munkások
életviszonyai pótolják nevelésük hiányait — A munkások erkölcsi elhanyagolása — A törvény, az egyetlen erkölcsnevelő — A munkásokat
helyzetük arra indítja, hogy túltegyék magukat a törvényen és az erkölcsön
— A proletariátus szegénységének kihatása — Helyzete bizonytalanságának kihatása — Kényszermunkára való kárhoztatásának kihatása
— A népesség centralizációjának kihatása — Az ír bevándorlás kihatása — A burzsoá és a proletár jellemének különbsége — A proletár
előnyei a burzsoáziával szemben — A proletár jellem árnyoldalai
— Iszákosság — Nemi kicsapongás — A család felbomlása —
A társadalmi rend semmibevevése — Bűnözés — A társadalmi háború
jellemzése]
Az egyes munkaágak. A szűkebb értelemben vett gyári munkások.
[A gépi berendezés hatása — Kéziszövők — A férfiak kiszorítása
— A nők munkája, a család felbomlása — Minden családi viszony visszájára
fordulása — Sok nő gyárakban való összezsúfolásának erkölcsi következményei — Jus primae noctis — A gyermekek munkája —
Tanoncrendszer — A későbbi berendezkedés — A gyermekmunka
leírása a gyári jelentés alapján — Hosszú munkaidő — Éjjeli munka — Elnyomorodás — Kisebb külső bajok — A munka jellege — A szervezet általános elgyengülése — Sajátos betegségek —
Tanúvallomások — Korai öregség — A gyári munka sajátos következményei a női szervezetre — Egyes különösen ártalmas munkaágak — Balesetek — A burzsoázia véleménye a gyárrendszerről —
Gyári törvényhozás és a tízórás agitáció — A munka lélekölő és eltompító
jellege — Rabszolgaság — Gyári szabályok — Truck-rendszer — Cottage-rendszer — Párhuzam az 1145-ben élő jobbágy és az
1845-ben élő szabad munkás között]
A többi munkaág
[A harisnyaszövők — Csipkegyártás — Kartonnyomók —
Bársonynyírók — Selyemszövők — Fémáruk — Birmingham — Staffordshire — Sheffield — Gépgyárak — Az észak-staffordshire-i fazekasság — Üveggyárak — A kézművesek —
A londoni divatárusnők és varrónők]
Munkásmozgalmak
[Bevezető — Bűnözés — Felkelések a gépi berendezés ellen —
Egyesületek, munkabeszüntetés — Az egyesületek és sztrájkok hatása
— Sztrájkokból fakadó bűncselekmények — Az angol proletariátus burzsoá-ellenes harcainak jellege — A manchesteri 1843 májusi ütközet
— A proletariátustól távol áll a törvénytisztelet — Chartizmus —
A chartista mozgalom története — Az 1842, évi felkelés — A proletár chartizmus határozott különválása a burzsoá radikalizmustól — A
chartizmus szociális tendenciája — Szocializmus — A munkások
általános álláspontja]
A bányaipari proletariátus
[A cornwalli bányászok — Alston Moor — Vas- és szénbányák
— A férfiak, nők és gyermekek munkája — Sajátos megbetegedések
— Munka alacsony tárnákban — Balesetek, robbanások stb. — A
művelődés állapota — Erkölcsi állapotok — Bányatörvények
— A bányamunkások rendszeres kizsákmányolása — Mozgalmaik —
Az „Unió" — Az 1844. évi nagy észak-angliai hadjárat — Roberts
és a békebírák és a truck-rendszer elleni hadjárat — A harc eredményei]
A mezőgazdasági proletariátus
[Történelmi áttekintés — Pauperizmus a falun — A mezőgazdasági
napszámosok helyzete — Gyújtogatások — Közömbösség a gabonatörvények kérdése iránt — Vallástalanság — Wales: a kisbérlők
— Rebekka-zavargások — Írország: a földbirtok parcellázása —
A nemzet pauperizálódása — Bűnözés — Repeal-agitáció]
A burzsoázia magatartása a proletariátussal szemben
[Az angol burzsoázia erkölcsi romlottsága — Pénzéhség — Nemzetgazdaságtan és szabad konkurenci — A jótékonykodás képmutató jellege — Nemzetgazdaságtani és politikai képmutatás a gabonatörvények kérdésében — A burzsoázia törvényhozása és igazságszolgáltatása — A burzsoázia a parlamentben — Az urak és szolgák viszonyáról szóló törvényjavaslat — Malthus elmélete — A régi szegénytörvény — Az új
szegénytörvény — A dologházi brutalitás példái — Anglia jövő
kilátásai]